A 2023-as pályázatoknál több, új szempontrendszerrel is lehet majd találkozni. A fő fókuszpont olyan innovációk támogatása, melyek nemzetközi szinten is pozícionálhatók, valamint reális hozamtervvel rendelkező projektek. Az elmúlt években is többször volt elvárás a bevételi számok teljesítése az innováció eredményéből, illetve többletpontot lehetett szerezni a nemzetközi hatás igazolásával. A vállalati K+F pályázatoknál ez nem akkora újdonság, hiszen eddig is jelen volt az életünkben. Azonban ezek a tulajdonságok most bemenő paraméterek lesznek, azaz a pályázás feltételei. Eddig többletpontot ért a nemzetközi hatás vagy a nagyobb bevétel ígérete, ez most elvárás lesz. A cégek gond nélkül be tudtak eddig vállalni 30-50 százaléknyi bevételt a kapott támogatás arányában – ami azért reálisan nézve nem túl acélos érték, amikor a pályázati anyagban mindenki azt bizonygatja, hogy milyen átütő (disruptive) eredmények jönnek létre a projekt hatására.
Új fogalmak, hozamelvárás, globális innováció
Az új pályázati kiírásokban a hozamelvárás várhatóan relatív hatású lesz – ez már ismerős lehet a korábbi GINOP beruházási pályázatokból. Azaz a növekedésnél az iparági átlagot kell meghaladni, ennek előnye, hogy a növekedési fázisban lévő cégek ezt könnyebben fogják teljesíteni, míg már az érettebb fázisban lévők nehezebben.
Összhangot kell találni a hozamelvárás mértéke és az átütő hatás elvárása között. Nagyjából úgy kell értelmezni, hogy maga a szimpla (rutinszerű) termékfejlesztés kevés lesz (ennél az esetnél a pályázó elég jól előre tudja jelezni a hozamot, bevételt), mert nem elég erős a hatása. Míg a világszabadalomra törő ötletre kötelező vállalást tenni ma még irreális elvárás lehet, olyan dologra vállalást tenni, ami még nincs, rizikós. Az igazság a kettő között lesz, az indikátor elvárásnak mindig olyannak kell lennie, amit a pályázó a pályázat beadásakor már úgy ír alá, hogy tud teljesíteni, ha bizonytalan, az kockázat.
Új bírálati rendszer, folyamatba épített ellenőrzés
Másik jelentős változás maga a bírálati rendszer átalakulása. A programstratégia szerint csökkenni fog az értékelők száma – jelenleg akár 1-2 ezer értékelő is lehet. A pályázatok értékelésénél az eddigi gyakorlat az volt, hogy a pályázat szakmai tartalmát értékelték egyedül. Ez kibővül olyan módon, hogy a versengő pályázatok egymással is összemérésre kerülnek. Ennek most igazán lesz értelme, mert a programstratégia azt is kiemeli, hogy külön iparágaknak/témáknak a jelentkezését várja. Ez azt jelenti, hogy nem bármilyen típusú ötlettel lehet indulni, hanem a pályázati kiírásban rögzítve lesznek a témák, amikkel pályázni lehet. Ez ismerős lehet a közvetlen EU-s pályázatokból, ahol ez gyakori jellemző.
Fontos változás, hogy a megvalósítás közben is lesznek kötelező ellenőrzések, teljesítendő pontok. Ezek többnyire a szakmai előrehaladáson túl olyan elvárások, mint TRL szint elérése, oltalmi portfolió – szabadalom, védjegy, mintaoltalom - megszerzése a projekt ideje alatt. A programstratégia szerint, aki menetközben ezeket az elvárásokat nem teljesíti, attól megvonhatják a támogatást. Bár az még kérdéses, hogy kerül ez végrehajtásra és mi az objektív szempontrendszer, ami alapján meghatározható, hogy valaki teljesít vagy nem, a felhívásból kiderül. A másik kérdés, ha van évente 150-300 nyertes pályázó, akiknek nagyjából ugyanakkor kezdődik a projektje, akkor hogyan lesznek levizsgálva?! Hiszen ma is tapasztaljuk, hogy bármilyen elszámolásnál, ügyintézésnél lassan már nem 2-3 hónapban mérhető a várakozási idő, hanem közel fél-egy évet kell várni.
Vitathatatlan, hogy nagyon jó a folyamatba épített ellenőrzés, mert így csak a komoly pályázók fognak jelentkezni, a spekulációs ötletek el fognak kopni, a pénz visszafizetésének terhe mellett többen visszalépnek majd a pályázástól.
Maximum 2 év
Még egy fontos változás, hogy a projektek futamideje az eddig megszokott 3 évről (néhány kivételtől eltekintve), 2 évre szűkül. Most még nem látjuk, ez egy komoly pofon is lehet. A 3 év pont 50%-al több időt adott a projekt megvalósítására, a beérkező ötletek ugyanazok lesznek, a megoldandó problémák is ugyanazok lesznek. A projektszervezetben felmerülő problémák is azonosak lesznek. A projekt idejének feszesebbé tétele és várhatóan a 6 hónapos mérföldkövek bevezetése új attitűdöt fog igényelni a pályázó és a projektmenedzser részéről egyaránt. Könnyű kicsúszni az időből, nagyobb fegyelmet fog igényelni a projekt megvalósítása, kevesebb lesz a hibázási lehetőség.
KFI fókuszterületek, mire lehet pályázni?
A KFI pályázatokat előre meghatározott témákra lehet beadni. Eddig a pályázati felhívásban az szerepelt, hogy az ötlet legyen innovatív, most az fog szerepelni, hogy egy adott fókuszterületen belül legyen innovatív. Ennek szempontrendszerei például olyanok, hogy:
- a közösség számára fontos ügyek legyenek,
- az adott terület jelentős növekedés előtt álljon (olyan ötletek finanszírozása, amelyek trendiek)
- az ország rendelkezzen képzett munkaerővel, kompetenciával, hagyománnyal.
Olyan fókuszterületek kerültek így kiválasztásra (és ez változhat évről-évre), amiben a döntéshozók úgy gondolják van kraft.
1. fókuszterület: Egészséges élet, ide tartoznak a:
- egészségmegőrző fejlesztések
- betegségmegelőző fejlesztések
- diagnosztika (korai felismerés, orvosi képalkotás)
- gyógyító beavatkozás, terápia (gyógyszerkutatás, immunológia, orvostechnikai eszközök és műszerek fejlesztése)
- életminőség javítása (szenzorok, mesterséges intelligencia)
- egészségügyi rendszerek fejlesztése
2. fókuszterület: Körforgásos gazdaság, ide tartoznak a klímasemlegességet előmozdító fejlesztések az alábbi területekről:
- agrárinnováció
- vízgazdálkodás
- energiatakarékosság (tiszta energia, saját energiahordozók)
- energiatárolás, hálózati innováció
- fenntartható környezetgazdaság
- hulladékgazdálkodás, ciklikus és visszaforgatott technológiák
- intelligens mobilitás
- alternatív hajtási és mobilitási megoldások
3. fókuszterület: Digitális transzformáció, ide tartoznak a teljesség igénye nélkül:
- hálózati infrastruktúra fejlesztése
- közigazgatási megoldások
- digitális szolgáltatások
- közösségi ellátórendszerek
- mesterséges intelligencia
- kvantumtechnológia
- intelligens hálózatok
- autonóm rendszerek
- blockchain
- kiberbiztonság
- digitális oktatás
+1. fókuszterület: egyéb, ide tartoznak azok a nagy potenciállal bíró KFI pályázatok, amelyek illeszkednek a Kormány iparpolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetstratégiai céljaihoz.
A fókuszterületeket átnézve jelentős az átfedés az elmúlt évek pályázati nyerteseivel. Lehet egy-egy ötlet most kikerül a fókuszból, de a pályázók zöme eddig is hasonló megoldásokkal állt elő. Elképzelhető, hogy egy-egy ötletet jobban ki kell majd dolgozni, hogy teljes egészében illeszkedjen a fókuszterülethez, mert a közvetett hatás most már nem lesz elég. Olyan témákat vár majd a kiíró, amelyek konkrétan válaszolnak a fókuszterület által megfogalmazott kitörési pontokra.
Mennyi pénzről van szó?
2023-ban 78,67 milliárd forint áll rendelkezésre pályázati támogatásokra. Ebből 27,07 milliárd forint kerül elkülönítésre kutatók részére, mint az OTKA, Kutatási Kiválósági Program, Kooperatív Doktori Program és ösztöndíjprogram. 51,6 milliárd forint áll rendelkezésre az innovatív ötletek támogatására, az alábbi bontásban:
| Ssz | Megnevezés | Keret mrd Ft | Jellemző |
| 1 | Fókuszterületi innovációs projektek támogatása | 35 | Régebbi nevén Piaci KFI, várhatóan 100-400 millió forint támogatás mellett, országosan, a fenti új információk figyelembevételével |
| 2 | Gyorsítósáv | 2 | A korábban is jól ismert Gyorsítósáv pályázat újabb köre |
| 3 | Iparjogvédelem | 0,5 | A megszokott Iparjog pályázat 2023-as kerete |
| 4 | Nemzetközi programok | 6,1 | TéT, Horizon Európa programokban a hazai részvétel ösztönzése a korábbi mintáknak megfelelően |
| 5 | Inkubátor támogatási program | 5 | A korábbi inkubátoroknak újabb finanszírozási kör biztosítása, illetve új inkubátorok támogatása |
| 6 | Proof of Concept program | 3 | Elsősorban a korábbi kutatói programokból támogatott projektek (OTKA, Élvonal, Lendület) piacra vitelének támogatása. |
A nagyközönséget a 35 milliárdos KFI pályázat érdekli majd. Szokás szerint a projektekben főleg béreket és azok járulékait, alapanyagigényt, szolgáltatást és némi beruházást lehet elszámolni. A keretösszeg ugyan nem sok, de arra jó, hogy tesztelje az új fókuszterületi megközelítést. A keretösszeg számításaink szerint 150-200 nyertes pályázóra biztosan elegendő lesz.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.