A Demján Sándor Program (DSP) keretében a kormány látványos programot indít a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) beruházásainak és versenyképességének támogatására.
A hét elején zárult a GINOP Plusz-1.2.4-24 pályázati program társadalmasítása, amely a hátrányos helyzetű régiókban működő mikro- és kisvállalkozások versenyképességének növelését célozza, különös tekintettel a technológiai fejlesztésekre, modernizációra és ingatlanfejlesztésre.
Megjelentek a GINOP Plusz 2.1.1-24 „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” és a GINOP Plusz 2.1.3-24 „KKV-k innovációs képességének támogatása” című pályázatok.
A korábban és nemrég megjelent K+F pályázati felhívásokban rendre találkozunk osztalék megkötéssel kapcsolatos kritériummal, de mit jelent ez pontosan?
Év végéig öt új pályázat jön, véglegessé vált a K+F pályázati menetrend. Minden lényeges pályázatról lehullott a lepel. A pályázatok beadása a kiírások szerint ebben az évben megkezdődik, így jövő év elején már kiosztásra is kerülhetnek a támogatások előlegei.
A projektek megtervezésére igénybe vehető pályázati lehetőség nyílt meg azon KKV-k számára, akik energiahatékonysági, illetve megújuló energia területen beruházást terveznek. Az MGFÜ Energetikai Tanácsadási Voucher Programra 2024.08.30. 12:00-ig nyújtható be pályázat.
Magyarországnak 2021-2027 között 9500 milliárd forint pályázati forrás jut, melyből a GINOP Plusz támogatási keretösszege összesen 2294 milliárd forint.
A „KKV-k innovációs képességének támogatása" című pályázatban kötelező projekfejlesztési tevékenységet igénybe venni, nézzük meg, hogy miről is van szó pontosan.
Elindult a KKV-k innovációs képességeinek támogatását célzó GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat társadalmi egyeztetése, az észrevételeket és a javaslatokat május 26-ig várják.
Lezárul a KKV Technológia Plusz Hitelprogram társadalmi egyeztetése. A kiírás több, mint 155 milliárd forintnyi, 0 százalékos uniós hitel biztosít a legalább egy teljes, lezárt üzleti évvel rendelkező, és minimum 5 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásoknak.
A vállalatok képzések felé mutatott ellenállása egyre kevésbé észrevehető. Ma már nem trendi azt kommunikálni, hogy „Nálunk nincsenek képzések”. Ez a munkaerőpiaci jelenség szerencsére két oldalú: a munkavállalók is egyre inkább azt várják el, hogy legyen lehetőségük tanulni, fejlődni munkahelyükön.