A 2021-2027-es programozási időszakra vonatkozóan (KTK PLUSZ 2021-2027), értékhatártól függetlenül a tájékoztatási és nyilvánossági feladatokkal kapcsolatban, a már működő honlapon és közösségi média felületeken kötelesek vagyunk a nyertes pályázattal kapcsolatban információkat feltölteni. A kommunikációs tevékenység célja a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, megismertetése a széles közvéleménnyel.
A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 Vállalati kutatási, fejlesztési, és innovációs tevékenységek ösztönzése pályázatban vannak olyan költségtípusok, amiket csak százalékban meghatározott átalány költségként (flat rate) lehet betervezni és elszámolni. Ezeket a költségvetésben konzorciumi tagonként kell számítani. Nézzük, mi is a dolgunk az elszámolás során!
A vállalatok képzések felé mutatott ellenállása egyre kevésbé észrevehető. Ma már nem trendi azt kommunikálni, hogy „Nálunk nincsenek képzések”. Ez a munkaerőpiaci jelenség szerencsére két oldalú: a munkavállalók is egyre inkább azt várják el, hogy legyen lehetőségük tanulni, fejlődni munkahelyükön.
A kutatás-fejlesztési pályázatok megvalósítása során, de akár már a projektek tervezésekor is felmerül kérdésként, hogy miként végezzük el azokat a szakmai feladatokat, amelyekhez nem áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás vagy elegendő szakmai tapasztalat/tudás?
A kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató pályázatok nagy része lehetőséget ad személyi jellegű költségeinek elszámolására. Jogosan merül fel kérdésként, vajon elszámolható-e a költség akkor, ha a munkavállaló nem a vállalkozás telephelyén/fióktelepén látja el a munkáját, hanem távmunkában?
A K+F (kutatás-fejlesztés) pályázatok népszerűek lettek az elmúlt évek során. Többféle K+F pályázattal is találkozhatunk a különböző kiírásokban, azonban ezek között kettő olyan van, ami a támogatási összeg miatt kiemelkedő: a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 és a 2021-1.1.3-PIACI KFI. Nézzük mit kell tudni róluk.
A legtöbb hazai és Európai uniós finanszírozású (NKFIH, Miniszterelnökség) pályázati kiírás lehetőséget ad a Kedvezményezetteknek, hogy a Támogatói Okirat hatályba lépését követően a megítélt támogatás egy részét előre megigényeljék.
A kutatás-fejlesztés típusú pályázatokban – függetlenül a konstrukció kiírójától - elszámolható minden olyan anyagköltség, ami a kutatás-fejlesztés alatt, magában a fejlesztési folyamatban felhasználásra kerül, megsemmisül vagy beépítésre kerül a végleges termékbe.
A hazai, és EU finanszírozású pályázati lehetőségek sokak számára első ránézésre vonzónak tűnhetnek, azonban ha jobban elolvassuk a kiírás részleteit, rádöbbenhetünk, hogy talán mégsem nekünk való a kinézett konstrukció. Lássuk mikre kell odafigyelni, hogy a részletek megismerése után is bátrán pályázhassunk!
A pályázatok költségvetését reális módon, a piaci árakhoz igazodva szükséges összeállítani. A pozitív támogatói döntés után a megvalósítás időszaka alatt is tudni kell igazolni a piaci árnak való megfelelést költségvetés módosítás (pl. géptípus, szállító váltás) esetén. A pályázati konstrukció kiírójától függetlenül nem lehet megkerülni az ajánlattételi eljárások lebonyolítását, a piacfelmérést.
A pályázati rendszerben az egyik fő költségkategória a bérköltségek. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merül fel a kedvezményezett részéről, pontosan hogyan, miért, mennyi költség számolható el egy adott munkavállalóra? Ez a bejegyzés a bérelszámolások ezen kérdéseiről és formai, tartalmi elvárásairól nyújt rövid összefoglalást általánosságban.
Ha a vállalkozásunk valamely, a Támogatási Szerződésben (Támogatói Okiratban) rögzített, illetve EPTK felületen megadott alapadatai megváltoznak, akkor azt a tudomásunkra jutástól számított 8 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni a Közreműködő Szervezet felé.
Az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer, röviden EPTK elsődleges célja a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézés során a korábbi, papíralapú kommunikáció felváltása a támogató és a támogatást igénylő között. A jelenlegi felület a teljes pályázati folyamatot lefedő egyablakos, digitális ügymenetet támogatja, ezzel is segítve a hatékony kapcsolattartást a Felek között.
A hazai és európai uniós támogatások szabályoknak és a céloknak megfelelő felhasználását, úgynevezett záró helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja az irányító hatóság. A pályázatok zárásához közeledve egyre gyakoribbak a kérdések. Mikor küldik az értesítést? Mit néznek? Szigorúak? Kedvesek?
Közel egy éve nem jelent meg olyan KKV-kat érintő pályázat, ami nagyobb nyilvánosságot szólított volna meg. Ennek azért érthető okai voltak és vannak. Egyrészről a választások utáni hónapokban ez szünetelni szokott, másrészről az EU-val való megállapodás is lassítja az új pályázatok megjelenési folyamatát. A pályázatok kiírását többnyire kormányhatározatok vagy társadalmi véleményezés előzi meg – ezek még nem jelentek meg - de ettől függetlenül több információnk is van a lehetséges pályázatokról és az összegekről. Lássuk is, mire számíthatunk a következő hónapokban.
A K+F-fel (kutatás-fejlesztés) foglalkozó pályázatok zászlóshajóját, a legtöbb lehetőséget kínáló kiírást, a Ginop Plusz 2.1.1-et gyakran sokszoros túligénylés kíséri végig a beadásnál.
