A pályázati projektek 3 főbb szakaszra bonthatók: előkészítés, megvalósítás és fenntartás. A megvalósítási szakasz a projekt fizikai és pénzügyi befejezésével ér véget. Jelen bejegyzésünkben ezeket a folyamatokat vesszük részletesebb vizsgálat alá.
Az NKFIH Alapból és a 2021-2027 Széchenyi Terv Plusz konstrukciókból finanszírozott projektek személyi jellegű elszámolásának szabályai alapvetően hasonló dokumentációt írnak elő. A személyi jellegű kiadások elszámolása a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában, a végzett tevékenység mértékéig lehetséges.
A kutatás-fejlesztés típusú pályázatokban – függetlenül a konstrukció kiírójától - elszámolható minden olyan anyagköltség, ami a kutatás-fejlesztés alatt, magában a fejlesztési folyamatban felhasználásra kerül, megsemmisül vagy beépítésre kerül a végleges termékbe.
A hazai, és EU finanszírozású pályázati lehetőségek sokak számára első ránézésre vonzónak tűnhetnek, azonban ha jobban elolvassuk a kiírás részleteit, rádöbbenhetünk, hogy talán mégsem nekünk való a kinézett konstrukció. Lássuk mikre kell odafigyelni, hogy a részletek megismerése után is bátrán pályázhassunk!
A pályázatok költségvetését reális módon, a piaci árakhoz igazodva szükséges összeállítani. A pozitív támogatói döntés után a megvalósítás időszaka alatt is tudni kell igazolni a piaci árnak való megfelelést költségvetés módosítás (pl. géptípus, szállító váltás) esetén. A pályázati konstrukció kiírójától függetlenül nem lehet megkerülni az ajánlattételi eljárások lebonyolítását, a piacfelmérést.
A pályázati rendszerben az egyik fő költségkategória a bérköltségek. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merül fel a kedvezményezett részéről, pontosan hogyan, miért, mennyi költség számolható el egy adott munkavállalóra? Ez a bejegyzés a bérelszámolások ezen kérdéseiről és formai, tartalmi elvárásairól nyújt rövid összefoglalást általánosságban.
