A kötelező vállalásoknál jellemző, hogy olyan tevékenységet kell hozzá elvégezni, ami felett teljes egészében a kedvezményezett diszponál, így nézve a felelősség objektív. A mulasztás ilyenkor részleges vagy teljes támogatásvisszafizetést jelent. Esetek egy részénél igaz, ha az utolsó utáni pillanatban kapcsol a pályázó, akkor az teljesíthető a végső ellenőrzés előtt. Nem ez a helyzet a GINOP Plusz 2.1.1 esetében, ahol a felhívásban kutakodva 6.2. fejezet c) pontjában pár soron keresztül részletezi a támogató, hogy milyen egyéb feltételt ír elő a projekt lezáráshoz.
A pályázat zárásával egyidejűleg kéri a támogató, hogy egy un. K+F minősítési igazolást is nyújtson be a kedvezményezett. Az igazolást kizárólag az NKFIH tudja kibocsátani, ami tartalmazza, hogy a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e?! Ismerős lehet az eljárás, mert korábban ezt az SZTNH végezte, a folyamat ugyanaz, 2023. szeptemberétől az NKFIH vette át az eljárás lefolytatásának folyamatát.
Mit ír a pályázati felhívás?
A záró kifizetési igénylés benyújtásakor kötelező csatolni az illetékes Hivatal (jelen esetben NKFIH) által kiállított K+F tevékenységek arány meghatározását is tartalmazó igazolást, miszerint a projektben elvégzett feladatok kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetőek. Amennyiben az igazolásban szereplő K+F tevékenységek aránya eltér az előminősítés során meghatározott aránytól, úgy a záró kifizetés elbírálásakor a kiállított igazolás alapján az elszámolandó költségek felülvizsgálatra kerülnek.
Mit jelent magyarra fordítva?
Ha kedvező (pozitív), azaz kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthető a projekt, akkor az abban szereplő belső arányok figyelembe vételével akár újraszámolásra kerülhet a támogatás. Például:
Feltételezve az elnyert projektben 40% volt az ipari kutatás és 60% a kísérleti fejlesztés arány, de a minősítési eljárás során kiderül, hogy a Hivatal szakemberei ezt 10% ipari kutatás és 90% kísérleti fejlesztés arányban állapítják meg, akkor a támogató dönthet úgy, hogy újraszámolja a támogatási összegeket a jelzett arányokkal. Egy olyan projektnél, amit KKV valósít meg 400 millió forintos főösszeggel ez akár 30 millió forint eltérést is mutathat a támogatásban. Azaz tényleges kockázata van a K+F minősítésben szereplő értéknek és a pályázat elnyerésekor rögzített érték különbségének.
Milyen egyéb kockázatok vannak?
A teljesség igénye nélkül, ami eszünkbe jut:
- nem kerül elbírálásra a K+F minősítés a záró kifizetésig (lehetséges szankció: elállás és a támogatás visszakövetelése)
- kedvezőtlen (negatív) a K+F minősítés megállapítása (lehetséges szankció: elállás és a támogatás visszakövetelése)
- eltér a K+F minősítés során kapott K+F arányok a pályázat megvalósításkori arányától (lehetséges szankció: a támogatás korrigálása)
Egy ilyen minősítés megszerzésére jó pár hónapot rá kell hagyni, kellő időt kell biztosítani az elkészítésre és a Hivatal bírálati idejére is. Kényelmesen 1-2 hónap elég az elkészítéshez és körülbelül ugyanennyi a bírálathoz is. Szerencsére ez a minősítés bármikor megigényelhető a projekt elején, közepén vagy végén is. A lényeg, hogy a záró kifizetési dokumentumokkal egyidejűleg kell becsatolni.
A pályázatkezelő weboldal alapján jelenleg 16 projekt lehet olyan státuszban, hogy befejeződött. További 16 projekt kell majd záródjon az év végéig. A projektek többsége 2025 első negyedévében zárul, míg néhány (8 darab) projekt 2025 második negyedévében vagy utána.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.