Az NKFIH Alapból és a 2021-2027 Széchenyi Terv Plusz konstrukciókból finanszírozott projektek személyi jellegű elszámolásának szabályai alapvetően hasonló dokumentációt írnak elő. A személyi jellegű kiadások elszámolása a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában, a végzett tevékenység mértékéig lehetséges.
A kutatás-fejlesztés témájú projektek esetében nélkülözhetetlen feladatunk a munkaviszonyban, munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók projektben való részvételét igazoló munkaidő nyilvántartás, vagyis a projekt jelenléti ívek töltése.
A vállalatok képzések felé mutatott ellenállása egyre kevésbé észrevehető. Ma már nem trendi azt kommunikálni, hogy „Nálunk nincsenek képzések”. Ez a munkaerőpiaci jelenség szerencsére két oldalú: a munkavállalók is egyre inkább azt várják el, hogy legyen lehetőségük tanulni, fejlődni munkahelyükön.
A kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató pályázatok nagy része lehetőséget ad személyi jellegű költségeinek elszámolására. Jogosan merül fel kérdésként, vajon elszámolható-e a költség akkor, ha a munkavállaló nem a vállalkozás telephelyén/fióktelepén látja el a munkáját, hanem távmunkában?
A K+F (kutatás-fejlesztés) pályázatok népszerűek lettek az elmúlt évek során. Többféle K+F pályázattal is találkozhatunk a különböző kiírásokban, azonban ezek között kettő olyan van, ami a támogatási összeg miatt kiemelkedő: a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 és a 2021-1.1.3-PIACI KFI. Nézzük mit kell tudni róluk.
A pályázati rendszerben az egyik fő költségkategória a bérköltségek. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merül fel a kedvezményezett részéről, pontosan hogyan, miért, mennyi költség számolható el egy adott munkavállalóra? Ez a bejegyzés a bérelszámolások ezen kérdéseiről és formai, tartalmi elvárásairól nyújt rövid összefoglalást általánosságban.
