Mi a különbség köztük?
Akár tükörpályázatnak is nevezhetjük őket, minimális eltérés van a kettő között.
A legfontosabb különbség a megvalósítási helyszín. A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 (továbbiakban GINOP PLUSZ) kizárólag Budapesten kívüli megvalósítási helyszínt engedélyez, míg a 2021-1.1.3-PIACI KFI (továbbiakban PIACI KFI) csak budapesti helyszínt.
Másik különbség a támogatás összege. Mindkét pályázatban két opció találunk:
GINOP PLUSZ:
- 50 - 400 millió forint támogatás, vagy
- 400 - 1.000 millió forint támogatás
PIACI KFI:
- 100 - 400 millió forint támogatás, vagy
- 400 - 800 millió forint támogatás
A kiíró a GINOP PLUSZ esetében a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság, míg a PIACI KFI-nél a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH).
Kiknek ajánljuk?
Mindkét pályázaton jogosultak indulni a KKV-k és a nagyvállalatok is. A támogatási kérelem benyújtásának feltételei a felhívásban nagyvonalúak, semmi kivételes, vagy teljesíthetetlen elvárást nem szabnak meg:
- legalább két lezárt, teljes üzleti év
- éves átlagos statisztikai állományi létszám a támogatási kérelmek benyújtását megelőző lezárt, teljes üzleti évben minimum 3 fő volt
- nem KATA-s vállalkozás
Ugye, hogy nem is olyan nehéz ezeket teljesíteni? Sajnos ezután szoktak hibába esni a pályázók. Ezeknek a feltételeknek könnyű eleget tenni, ha már egy ideje működik a vállalkozásunk több alkalmazottal. Viszont ez nem feltétlenül elég ahhoz, hogy magas támogatáshoz jussunk.
Mire kell még odafigyelni?
Mindkét pályázaton tőke-, és árbevétel erős vállalatokat várnak. Mivel bérhangsúlyos pályázati kiírásokról van szó, így magas személyi jellegű ráfordítással is rendelkezni kell. Ez azt jelent, hogy a költségvetés jelentős részét a bérköltségnek és a járuléknak kell kitennie.
A pályázathoz megfelelő felsőfokú végzettségű szellemi állománnyal kell rendelkezni, akik a kutató-fejlesztő munkatársak lesznek a projektben, és ők végzik el a szakmai megvalósítást nagy részét. Ezen kívül technikust és segédszemélyzetet is foglalkoztathatunk a végzettségüknek megfelelő feladatkörben, de a felhívások az ő esetükben alacsonyabb bért engednek meg elszámolni a kutató-fejlesztőkhöz képest.
Szakmai szempontból mindenképp olyan ötlettel pályázzunk, ami piacképes, hazai és nemzetközi viszonylatban innovációval rendelkezik. A szakmai anyagban külön részletezni kell az üzleti-, és megtérülési tervet, amivel alátámaszthatjuk a projektünk pénzügyi sikerességét, és a megvalósításhoz szükséges önerő rendelkezésre állását.
Milyen a pályázati folyamat?
A pályázat elnyeréséhez két körön is meg kell felelnünk, az egyik a szakpolitikai előminősítés, a másik pedig a támogatási kérelem benyújtása.
Szakpolitikai előminősítés
Az NKFIH saját értékelő felületén kell mind a két típusú pályázatnál a kapcsolódó szakmai anyagot, szolgáltatási ajánlatot, céges alapadatokat, költségtervet feltölteni. Itt ellenőrzik a szakmai anyag megalapozottságát. Ha mindent sikerült megfelelően összeállítani, akkor az NKFIH pozitív szakmai támogató véleményt bocsájt ki, aminek a birtokában az Elektronikus Pályázó, Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer (EPTK) felületén benyújthatjuk a támogatási kérelmet.
Támogatási kérelem benyújtása
A támogatási kérelmet az EPTK felületen szükséges benyújtani, de erre kizárólag a támogatói véleménnyel rendelkező pályázók jogosultak. Újra fel kell tölteni a szakmai anyagot, illetve bővebb gazdasági adatokat is meg kell adni a pályázó céggel kapcsolatban. Míg a szakpolitikai előminősítés során hiánypótlásra nincs lehetőség, addig az EPTK felületen a kérelem benyújtása után számolni lehet azzal, vagy akár tisztázó kérdésekkel. Ezektől nem kell megijedni, a mi érdekünket szolgálják.
Ha a pályázati folyamatot sikeresen teljesítettük, már csak meg kell várnunk a pozitív támogatói döntést, majd megkezdeni a projektet.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.