Elsőre nem is tűnik annyira bonyolultnak meghatározni, hogy valaki KKV-nak minősül, vagy sem. A KKV kategórián belül egy vállalkozás lehet mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a 2004. évi XXXIV. törvény pedig jól érthetően meghatározza a mutatószámokat, amikre figyelni kell:
KKV kategóriák
Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Ha a vállalkozás a létszámkorlátnak és a két pénzügyi korlát közül az egyiknek megfelel, akkor KKV-nak minősül. Azonban mégsem ennyire egyszerű a helyzet.
Számítási módszerek
A fenti határértékeket nem önállóan, hanem cégcsoport szinten, összeszámítottan kell értékelni, vagyis a cégcsoportba tartozó más tagok adataival kell összeszámolni. Ezek lehetnek partner, illetve kapcsolódó (kapcsolt) vállalkozások is.
Tehát ha a KKV tulajdonjoggal rendelkezik más vállalkozásban, vagy a KKV tulajdonosának vannak egyéb érdekeltségei, akkor azokat is vizsgálni kell, és arányában kell beleszámítani a feljebb vázolt küszöbszámokba az alábbiak szerint:
Partnervállalkozás: Ha egy vállalkozás részesedése egy másikban legalább 25, de nem több mint 50 százalékos, a két cég egymás partnervállalkozásának minősül. Utóbbiak esetében az összes közvetlen partnervállalkozás adatait a szavazati jog/tőke mértékének arányában kell meghatározni.
Kapcsolódó (kapcsolt) vállalkozás: Azok a vállalkozások tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyik vállalkozás szavazati jogai felett a másik vállalkozás közvetlenül vagy közvetve döntő ellenőrzést gyakorol, vagy képes arra, hogy meghatározó befolyása legyen a vállalkozásra. Amennyiben a részesedés, vagy a szavazatok aránya más vállalkozásokban meghaladja az 50 százalékos értéket, akkor a vállalkozásokat kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni, és a kapcsolódó vállalkozások adatait 100 százalékban kell hozzászámítanunk a saját adatainkhoz akkor is, ha a befolyás mértéke ennél kisebb (például, ha 70 százalékos a tulajdonunk egy leányvállalatban, akkor is 100 százalékban kell beszámítani az értékeket).
Azok a vállalkozások, amelyek egy magánszemély vagy (közösen fellépő) magánszemélyek egy csoportja révén ilyen jellegű kapcsolatban állnak, ugyancsak kapcsolt vállalkozásnak tekintendők, amennyiben tevékenységüket ugyanazon vagy szomszédos piacokon folytatják.
Önálló vállalkozás: Minden olyan vállalkozás, amely független, és nem minősül partnervállalkozásnak vagy kapcsolt vállalkozásnak. Ebben az esetben a vállalkozás saját adatai határozzák meg a KKV besorolást.
Amit sokan nem tudnak: a kétéves szabály
A KKV törvényben található kétéves szabály azt rögzíti, hogy amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg), vagy elmarad azoktól, akkor csak úgy vált KKV kategóriát (vagy válik nagyvállalattá), ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
Amennyiben a fenti szabályokkal nem vagyunk tisztában, könnyen lehet, hogy helytelenül soroljuk be a vállalkozásunkat, ezáltal komoly összegektől is eleshetünk. A pontos KKV besorolás érdekében érdemes minden évben elvégezni a minősítést.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.