Miért csak a 9 milliós autót éri meg a KKV-nak venni az elektromos autó pályázaton?!

Azért mert, ha a KKV támogatás nélkül vásárol, akkor:

• lízingszerződéssel vásárolna (nyílt végű);
• legalább az áfa felét vissza tudja igényelni;
• a lízing kamatát levonhatja a társasági adóból – ez a kulcsmomentum;
• nem kell a teljes árat kifizetni;
• azt az összeget, amit nem kell a kocsi teljes vételárára kifizetni vissza tudja forgatni a vállalkozásába vagy állampapírba fektetni.

KKV-ként a következő kalkulációs logika alapján nem éri meg 9 milliósnál drágább autót venni a pályázati pénzből.

Ki is jár jól?

Az újautó piac biztosan, mert kb. 10 ezer elektromos autóra lehet összesen támogatást kapni, amivel a 2023-as elektromos autó eladások már most borítékolható módon duplázódni fognak. Az állam is jól jár, mert ezeknél az autóknál egyből be is kell fizetni az áfát, hiszen a lízingkonstrukció reálisan nem jöhet szóba, azaz nincs áfa levonási lehetősége a cégeknek.

Ki jár rosszul?

A bankok egyértelműen, mert kb. 100 milliárd forint finanszírozási lehetőségtől fognak elesni, pedig egyszámjegyű lett végre a hitelkamat. A KKV-k is, akik nem számolnak utána, hogy mennyi adózási előnytől esnek el.

Néhány pályázati szabály, amit mindenki tud, de ismétlési jelleggel:

A pályázat keretén megvásárolt autót (3 évig) 2027. december 31-ig meg kell tartani, addig nem adható bérbe vagy nem adható el.

A 41 kw alatti autókra 2,8 millió forintot lehet kapni, ezeknek az autóknak a tipikus ára bruttó 9 m Ft.

A 41-59 kw közötti autókra 3,6 millió forintot lehet kapni, amiknek a tipikus ára bruttó 15 millió forint körül ingadozik.

A legnagyobb akkumulátorral szerelt autókra pedig 4 millió forintot, ezek ára tipikusan bruttó 20 millió forint körül már beszerezhető.

A pályázat engedi mindhárom kategóriában, hogy drágább autót vásároljunk, bruttó 14,6m Ft (41 kw alatt), 14,78m Ft (41-59 kw között) és 25,4m Ft (51 kw felett) értékben, de kevesen lesznek akik ezt ki fogják használni.

A kalkuláció:

Ha valaki nettó 20 millió forintért a legdrágább támogatható autót veszi meg:

Azaz 21,4 millió forint tényleges pénzkiadással jár egy nettó 20 millió forintos autót megvenni. A pénz azonnal kiáramlik a cég számlájáról.

Ezzel szemben, ha nem veszi igénybe a támogatást, hanem:

• lízingeli az autót;
• a lízing kamatát a Tao törvény 22/A. § alapján levonja a társasági adójából;
• az áfa felét visszaigényli (nyílt végű pénzügyi lízingnél lehet);
• 20% önerővel vásárol és 20% maradványértéket állapít meg;
• a 21,4 millió forint és a lízing során kifizetett összeg közötti részt visszaforgatja a vállalkozásába 10% profittal;

úgy az alábbi táblázatot kapjuk eredményül:

1. A lízingelt autót először a 20%-os önrésszel indítjuk el, majd
2. minden hónapban fizetjük a lízingdíjat. Ezek nettó értékek, amire az áfát is ki kell számolni, az áfa 50%-a visszaigényelhető. A lízingdíj kamata a társasági adóból a Tao törvény alapján levonható – feltételezzük, hogy a pályázó cég nyereségesen tud működni.
3. Az első évben lévő cash flow úgy jön ki, hogy az önerő összege és 12 hónapnyi lízingdíj összeadásra kerül, valamint az áfa 50%-a. A kamat és az áfa másik részét nem számoljuk kiadásként, hiszen az levonásra tud kerülni.
4. A második és harmadik évben a 12 havi lízingdíjak kerülnek kimutatásra és arra eső áfa 50%-a.
5. A negyedik évben ugyancsak 12 havi lízingdíjak és azok 50%-os arányú áfája kerül kimutatásra, valamint az autó maradványértéke. A maradványérték áfája már nem vonható le, így az teljes egészében költségként merül majd fel.
6. Miután nem költjük el a 21,4 millió forintot, hanem lízingeljük, így a lízingdíjak és a 21,4 millió forint közötti összeget mindig forgatjuk. A kalkulációban 10%-os hozamelvárással számolunk, feltételezve, hogy bármely jól működő cég legalább 10%-os profitrátával dolgozik. Tehát az itt felszabaduló összeget befekteti a vállalkozásába. Ha nincs jobb ötletünk, akkor rendelkezésre állnak állampapírok, amelyek a cégek is elérnek, igaz 4 év távlatában már nem fizetnek többet mint 6%-ot.
7. A korrekciót amiatt kell alkalmazni, mert a lízingdíj kamatának is van áfatartalma, amit figyelembe kell venni, ennek az 50%-a visszaigényelhető, azonban másik fele nem.

Összefoglalva, ha valaki kihasználja az adózásban rejlő, mindenki számára egyenlő módon elérhető lehetőségeket, akkor a támogatott árhoz képest is több, mint 3 millió forinttal jár jobban. Hiszen így a nettó 20 millió forintba kerülő autót nem kell azonnal kifizetnie. A lízingelés miatt kevesebbet kell befizetnie, és a fennmaradó összeget pedig a vállalkozás érdekében tudja forgatni, befektetni, miközben élvezi a valamennyi adóelőnyt, ami ezzel jár.

A táblázatokat végig számolva a különböző kategóriákon és árszintek mellett jól látható, hogy matematikailag egyáltalán nem éri meg a 4 millió forintos támogatásra menni. A középső kategóriában már véleményes, hogy valaki akar-e extra papírmunkát, hitelszerződést kötni mindössze 400 ezer forint előnyért cserébe. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a 41 kw alatti kategóriában – feltételezve egy 9 millió forintos autót igenis megéri pályázni. Az adókedvezményt csak a KKV-k tudják igénybe venni, akik a társasági adózás alapján adóznak - a kivás vagy egyéni vállalkozók ezt nem tudják igénybe venni. Még amellett sem szabad elmenni, ha valakinek éppen nem áll rendelkezésre az elektromos autó teljes ára, ami a pályázat sikeres megvalósításának egyik feltétele, akkor tudja azt, hogy vannak alternatívák, ahol ugyanazt az eredményt tudná elérni.

Költői a kérdés, de mi a jobb, ha egy beruházást, ami több éven át szolgálja a vállalkozás érdekeit teljes összegében az első időpontban fizetünk ki vagy több év alatt, amikor a magmaradó pénzzel profitot is tudunk termelni?