Magyarország és az EDF
Bővebben az EDF-ről itt olvashat.
56 projektet vizsgáltunk meg, ezek mind konzorciumban valósultak meg, összesen 807 tag (pályázó) alkotta a konzorciumokat. A 807 pályázó összesen 555 vállalatból (amelyből 267 KKV), 223 kutatóhelyből és felsőoktatási intézményből és 29 egyéb szereplőből tevődik össze.
A 267 darab KKV 198 millió EUR-t nyert összesen, ami átlagosan 761 ezer EUR. A KKV-kra jutó támogatás alsó kvartilise 300 ezer EUR, míg a felső kvartilise 890 ezer EUR. A középértéke pedig 500 ezer EUR. Tehát elmondható, hogy a KKV-k ebben a programban többnyire 300-900 ezer EUR közötti támogatásra számíthatnak. Az összeg nagyjából összhangban van a magyar K+F pályázatok során elnyert értékkel.
A nagyvállalati pályázók esetében (285 darab) az elnyert összeg jóval magasabb, 499 millió EUR-t tesz ki. Átlagosan 1,75 millió EUR az egy nyertesre jutó támogatás, az alsó kvartilise 458 ezer EUR, míg a felső 1,95 millió EUR, a középérték 827 ezer EUR-nál található. Az átlag és a felső kvartilis szinte azonos, amit az magyaráz, hogy a nagyvállalati pályázók 10 százaléka viszi el a kategórián belül a támogatás 50%-át (250 millió EUR-t). Van néhány kiugró támogatás, ami nagyon felviszi az átlag támogatási értéket. Ennek ellenére bátran mondható, hogy a támogatási sáv, ami a nagyvállalatokra jellemző 500 ezer – 1,75 millió EUR között van.
A kutatóhelyek, egyetemek 223 darab szereplővel 161 millió EUR támogatást kaptak, átlagban 722 ezer EUR-t, a kvartilisek azonosak a KKV statisztikájával.
Összesen az 56 megvizsgált pályázat 927 millió EUR támogatást kapott, így a teljes keretnek több mint a 10 százalékát már kiosztották.
Darabszámban a legnagyobb részvétele az olasz és francia pályázóknak van, 121-120 darab nyertességgel. A spanyol és német pályázók 103 és 94 nyertességet tudhatnak. Ez a négy tagország adja a nyertes pályázatok darabszámának több mint a felét. Az összes kiosztott támogatás 2/3-ad részét is ez a négy tagország vitte el. A francia pályázók 224 millió EUR támogatással gazdagodtak, az olasz nyertesek 136 millió EUR-val, míg a német nyertesek 138 millióval, a spanyolok pedig 113-al. Magyarország részesedése picivel 5 millió EUR felett volt.
Az okot, hogy miért ilyen eltorzult az arány nagyon egyszerű tény magyarázza. Az EDF pénzek fő része olyan cégekhez vándorol, amelyek jelentős szerepet vállalnak az európai védelmi iparból. A nagyvállalatok közül 6 cég(csoport) összesen 99 pályázati nyertességet tudhat magának, 250 millió EUR értékben. A francia székhelyű Thales csoport 38 pályázati nyeréssel, 70 millió EUR értékben kapott támogatást. Az olasz Leonardo 17 nyeréssel, 64 millió EUR értékben. A spanyol Indra Sistemas 17 nyeréssel, 27 millió EUR értékben, a svéd SAAB 40 millió EUR értékben 11 pályázattal, az Airbus 9 pályázati nyeréssel 29 millió EUR értékben és a német Rheinmetall 7 pályázati nyeréssel, 19 millió EUR értékben kapott EDF pályázati támogatást. Egy vállalat minél inkább pozícionálható a védelmi iparban, annál inkább számíthat nem egy, hanem több pályázati támogatásra, már-már minden projektbe meghívják.
A pályázati konzorciumok méretei
A vizsgált 56 pályázati projektből 16 esetben a konzorcium mérete 20-37 tagból állt. Az sem ritka, hogy egy konzorciumban a tagok 10 vagy több országból kerülnek ki. 16 esetben a konzorcium mérete 10-20 közötti tagból áll, és a maradék 24 esetben 10 alattiak, jellemzően 5-6 tagúak és főleg KKV-kból állnak. A hazai pályázatoknál ez még nem megszokott, míg az EDF-nél ez teljesen hétköznapi jelenség, a kulcsszó a kollaboráció.
Cincognak az egerek
A 807 pályázati nyertességet 515 különböző pályázó adja, ebben meglepő információ nincs. Látható, hogy vannak olyan intézmények, amelyek arra vannak ítélve, hogy számos projektben részt vegyenek. Mindenesetre érdekes azt megvizsgálni, hogy a KKV-k esetében mi a helyzet, hiszen az jól látható, hogy ahol erős a védelmi profil, ott sok projektben ”kell” benne lenni.
A 267 KKV-s pályázati nyerést 214 KKV adja összesen. Tehát itt is van olyan KKV, amelyik egynél több pályázatban vett részt. Ami érdekes a KKV-k esetében, hogy 119 olyan pályázó van, ahol egyértelműen nem megállapítható, hogy közvetlen kapcsolatban állna a védelmi iparral. Azaz olyan szereplőről van szó, amelyik valamilyen megoldással rendelkezik a civil életben és azt forgatja át a védelmi iparba – ezzel bekapcsolódva egy konzorciumba. Ez csak annyit jelent magyarra fordítva, hogy nem csak védelmis cégek tudnak pályázni, hanem olyanok is, akik valamit ehhez hozzá tudnak tenni a saját szakterületükről.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.