A K+F (kutatás-fejlesztés) pályázatok népszerűek lettek az elmúlt évek során. Többféle K+F pályázattal is találkozhatunk a különböző kiírásokban, azonban ezek között kettő olyan van, ami a támogatási összeg miatt kiemelkedő: a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 és a 2021-1.1.3-PIACI KFI. Nézzük mit kell tudni róluk.
A legtöbb hazai és Európai uniós finanszírozású (NKFIH, Miniszterelnökség) pályázati kiírás lehetőséget ad a Kedvezményezetteknek, hogy a Támogatói Okirat hatályba lépését követően a megítélt támogatás egy részét előre megigényeljék.
A kutatás-fejlesztés típusú pályázatokban – függetlenül a konstrukció kiírójától - elszámolható minden olyan anyagköltség, ami a kutatás-fejlesztés alatt, magában a fejlesztési folyamatban felhasználásra kerül, megsemmisül vagy beépítésre kerül a végleges termékbe.
A hazai, és EU finanszírozású pályázati lehetőségek sokak számára első ránézésre vonzónak tűnhetnek, azonban ha jobban elolvassuk a kiírás részleteit, rádöbbenhetünk, hogy talán mégsem nekünk való a kinézett konstrukció. Lássuk mikre kell odafigyelni, hogy a részletek megismerése után is bátrán pályázhassunk!
A pályázatok költségvetését reális módon, a piaci árakhoz igazodva szükséges összeállítani. A pozitív támogatói döntés után a megvalósítás időszaka alatt is tudni kell igazolni a piaci árnak való megfelelést költségvetés módosítás (pl. géptípus, szállító váltás) esetén. A pályázati konstrukció kiírójától függetlenül nem lehet megkerülni az ajánlattételi eljárások lebonyolítását, a piacfelmérést.
A pályázati rendszerben az egyik fő költségkategória a bérköltségek. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merül fel a kedvezményezett részéről, pontosan hogyan, miért, mennyi költség számolható el egy adott munkavállalóra? Ez a bejegyzés a bérelszámolások ezen kérdéseiről és formai, tartalmi elvárásairól nyújt rövid összefoglalást általánosságban.
Ha a vállalkozásunk valamely, a Támogatási Szerződésben (Támogatói Okiratban) rögzített, illetve EPTK felületen megadott alapadatai megváltoznak, akkor azt a tudomásunkra jutástól számított 8 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni a Közreműködő Szervezet felé.
Az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer, röviden EPTK elsődleges célja a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézés során a korábbi, papíralapú kommunikáció felváltása a támogató és a támogatást igénylő között. A jelenlegi felület a teljes pályázati folyamatot lefedő egyablakos, digitális ügymenetet támogatja, ezzel is segítve a hatékony kapcsolattartást a Felek között.
A hazai és európai uniós támogatások szabályoknak és a céloknak megfelelő felhasználását, úgynevezett záró helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja az irányító hatóság. A pályázatok zárásához közeledve egyre gyakoribbak a kérdések. Mikor küldik az értesítést? Mit néznek? Szigorúak? Kedvesek?
Ez az első pályázatod és EPTK-n jött az emlékeztető, hogy elszámolást kell benyújtani? Pánikra semmi ok, adunk pár hasznos tippet, hogy ne vessz el a rengetegben.
Közel egy éve nem jelent meg olyan KKV-kat érintő pályázat, ami nagyobb nyilvánosságot szólított volna meg. Ennek azért érthető okai voltak és vannak. Egyrészről a választások utáni hónapokban ez szünetelni szokott, másrészről az EU-val való megállapodás is lassítja az új pályázatok megjelenési folyamatát. A pályázatok kiírását többnyire kormányhatározatok vagy társadalmi véleményezés előzi meg – ezek még nem jelentek meg - de ettől függetlenül több információnk is van a lehetséges pályázatokról és az összegekről. Lássuk is, mire számíthatunk a következő hónapokban.
A K+F-fel (kutatás-fejlesztés) foglalkozó pályázatok zászlóshajóját, a legtöbb lehetőséget kínáló kiírást, a Ginop Plusz 2.1.1-et gyakran sokszoros túligénylés kíséri végig a beadásnál.
