A Magyarországnak jutó 2021-2027 közötti pályázati források 9800 milliárd forint. Ebből a GINOP Plusz (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz) az uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja. A támogatási keretösszege összesen 2294 milliárd forint, míg a DIMOP Plusz (Digitális Megújulás Operatív Program Plusz) esetén 764 milliárd forinttal számolhatunk.
A pályázati projektek 3 főbb szakaszra bonthatók: előkészítés, megvalósítás és fenntartás. A megvalósítási szakasz a projekt fizikai és pénzügyi befejezésével ér véget. Jelen bejegyzésünkben ezeket a folyamatokat vesszük részletesebb vizsgálat alá.
Az NKFIH Alapból és a 2021-2027 Széchenyi Terv Plusz konstrukciókból finanszírozott projektek személyi jellegű elszámolásának szabályai alapvetően hasonló dokumentációt írnak elő. A személyi jellegű kiadások elszámolása a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában, a végzett tevékenység mértékéig lehetséges.
A REPowerEU az orosz-ukrán háború okozta nehézségekre és a globális energiapiaci zavarokra való reagálás. Fő célja az EU energiafüggetlenségének erősítése és az energiaellátás stabilitásának biztosítása.
A következő fél évben izgalmas lehetőségek várnak a magyar kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra), hiszen több mint másfél év után végre ismét megjelenhetnek azok a pályázatok, amelyek izgalmas lehetőséget rejtenek magukban. Lássuk is, mire számíthatunk a következő hónapokban.
Módosította az Európai Bizottság Magyarország regionális támogatási térképét, három vármegyében 80%-ra emelkedik a maximális támogatási intenzitás a mikro- és kisvállalkozások számára!
A kutatás-fejlesztés témájú projektek esetében nélkülözhetetlen feladatunk a munkaviszonyban, munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók projektben való részvételét igazoló munkaidő nyilvántartás, vagyis a projekt jelenléti ívek töltése.
KKV-ként rengeteg pályázati támogatással, kedvezményes hitellel és adókedvezmény lehetőséggel lehet élni. Azonban oda kell figyelni a megfelelő KKV besorolásra, mert ha hibázunk, akár komoly összegektől is eleshetünk.
A pályázati projektek életútját, függetlenül a finanszírozási forrástól, három részre bonthatjuk: pályázat elkészítése és benyújtása; pályázat megvalósítása; valamint a pályázat fenntartása. A pályázat tehát nem ér véget a projekt fizikai megvalósításával, a beszámolók jóváhagyásával, hiszen még a fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségeinket is teljesíteni kell, ami a pályázatnak legalább olyan fontos része, mint a megelőző kettő szakasz.
A 2021-2027-es programozási időszakra vonatkozóan (KTK PLUSZ 2021-2027), értékhatártól függetlenül a tájékoztatási és nyilvánossági feladatokkal kapcsolatban, a már működő honlapon és közösségi média felületeken kötelesek vagyunk a nyertes pályázattal kapcsolatban információkat feltölteni. A kommunikációs tevékenység célja a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, megismertetése a széles közvéleménnyel.
A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 Vállalati kutatási, fejlesztési, és innovációs tevékenységek ösztönzése pályázatban vannak olyan költségtípusok, amiket csak százalékban meghatározott átalány költségként (flat rate) lehet betervezni és elszámolni. Ezeket a költségvetésben konzorciumi tagonként kell számítani. Nézzük, mi is a dolgunk az elszámolás során!
Az Európai Védelmi Alap (azaz EDF) az európai védelmi ipar kutatás-fejlesztés támogatására, versenyképességének növelésére és a többnemzeti védelmi ipari együttműködés élénkítésére szolgáló ösztönző kezdeményezés.
A projekt fizikai zárását követően a kedvezményezettnek kötelezően teljesítendő vállalásai vannak, valamint tájékoztató jellegű információkat szükséges nyújtania a szakpolitikai mutatók kapcsán. A bejegyzésünkben ezt a témakört járjuk körbe.
A vállalatok képzések felé mutatott ellenállása egyre kevésbé észrevehető. Ma már nem trendi azt kommunikálni, hogy „Nálunk nincsenek képzések”. Ez a munkaerőpiaci jelenség szerencsére két oldalú: a munkavállalók is egyre inkább azt várják el, hogy legyen lehetőségük tanulni, fejlődni munkahelyükön.
A kutatás-fejlesztési pályázatok megvalósítása során, de akár már a projektek tervezésekor is felmerül kérdésként, hogy miként végezzük el azokat a szakmai feladatokat, amelyekhez nem áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás vagy elegendő szakmai tapasztalat/tudás?
Azon kívül, hogy megismerhetjük az idén megjelenő pályázatok körét, a stratégiai irányok is feltárásra kerülnek. Látszódnak a fókuszpontok, illetve az előző kiírásokhoz viszonyított eltérések.
