Az Európai Védelmi Alap (azaz EDF) az európai védelmi ipar kutatás-fejlesztés támogatására, versenyképességének növelésére és a többnemzeti védelmi ipari együttműködés élénkítésére szolgáló ösztönző kezdeményezés.
A projekt fizikai zárását követően a kedvezményezettnek kötelezően teljesítendő vállalásai vannak, valamint tájékoztató jellegű információkat szükséges nyújtania a szakpolitikai mutatók kapcsán. A bejegyzésünkben ezt a témakört járjuk körbe.
A vállalatok képzések felé mutatott ellenállása egyre kevésbé észrevehető. Ma már nem trendi azt kommunikálni, hogy „Nálunk nincsenek képzések”. Ez a munkaerőpiaci jelenség szerencsére két oldalú: a munkavállalók is egyre inkább azt várják el, hogy legyen lehetőségük tanulni, fejlődni munkahelyükön.
A kutatás-fejlesztési pályázatok megvalósítása során, de akár már a projektek tervezésekor is felmerül kérdésként, hogy miként végezzük el azokat a szakmai feladatokat, amelyekhez nem áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás vagy elegendő szakmai tapasztalat/tudás?
Azon kívül, hogy megismerhetjük az idén megjelenő pályázatok körét, a stratégiai irányok is feltárásra kerülnek. Látszódnak a fókuszpontok, illetve az előző kiírásokhoz viszonyított eltérések.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett kutatás-fejlesztés témájú pályázati konstrukciók támogatási kérelmeiben (például 2020-1.1.2-PIACI KFI; 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV; 2020-1.1.1-KKV START) szükséges megnevezni a projektvezetőt, aki a projekt szakmai vezetéséért felel a megvalósítás során. A konstrukciók ugyanakkor lehetőséget biztosítanak projektmenedzser bérköltség elszámolására is.
Kutatás-fejlesztési pályázatokban gyakran van lehetőség kutatási-infrastruktúra jogcímen támogatást igénybe venni eszközbeszerzésekre. Erre a jogcímre más szabályozások vonatkoznak, mint a gyakrabban igénybe vehető regionális beruházásokra, amely a klasszikus eszközbeszerzéseket foglalja magában.
A kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató pályázatok nagy része lehetőséget ad személyi jellegű költségeinek elszámolására. Jogosan merül fel kérdésként, vajon elszámolható-e a költség akkor, ha a munkavállaló nem a vállalkozás telephelyén/fióktelepén látja el a munkáját, hanem távmunkában?
A K+F (kutatás-fejlesztés) pályázatok népszerűek lettek az elmúlt évek során. Többféle K+F pályázattal is találkozhatunk a különböző kiírásokban, azonban ezek között kettő olyan van, ami a támogatási összeg miatt kiemelkedő: a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 és a 2021-1.1.3-PIACI KFI. Nézzük mit kell tudni róluk.
Amikor a vállalkozások a pályázati konstrukciókról érdeklődnek, egyből az eszközbeszerzési lehetőségekre irányul a fókusz. Kétségkívül az eszközbeszerzéses (kapacitásbővítő) pályázatok a legvonzóbbak. Új, és modern eszközökre mindig szüksége van egy cégnek, esetleg a leselejtezett eszközöket kívánják pótolni, vagy a dübörgő piaci versenyben nem szeretnének lemaradni.
A legtöbb hazai és Európai uniós finanszírozású (NKFIH, Miniszterelnökség) pályázati kiírás lehetőséget ad a Kedvezményezetteknek, hogy a Támogatói Okirat hatályba lépését követően a megítélt támogatás egy részét előre megigényeljék.
A kutatás-fejlesztés típusú pályázatokban – függetlenül a konstrukció kiírójától - elszámolható minden olyan anyagköltség, ami a kutatás-fejlesztés alatt, magában a fejlesztési folyamatban felhasználásra kerül, megsemmisül vagy beépítésre kerül a végleges termékbe.
A hazai, és EU finanszírozású pályázati lehetőségek sokak számára első ránézésre vonzónak tűnhetnek, azonban ha jobban elolvassuk a kiírás részleteit, rádöbbenhetünk, hogy talán mégsem nekünk való a kinézett konstrukció. Lássuk mikre kell odafigyelni, hogy a részletek megismerése után is bátrán pályázhassunk!
A pályázatok költségvetését reális módon, a piaci árakhoz igazodva szükséges összeállítani. A pozitív támogatói döntés után a megvalósítás időszaka alatt is tudni kell igazolni a piaci árnak való megfelelést költségvetés módosítás (pl. géptípus, szállító váltás) esetén. A pályázati konstrukció kiírójától függetlenül nem lehet megkerülni az ajánlattételi eljárások lebonyolítását, a piacfelmérést.
A pályázati rendszerben az egyik fő költségkategória a bérköltségek. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merül fel a kedvezményezett részéről, pontosan hogyan, miért, mennyi költség számolható el egy adott munkavállalóra? Ez a bejegyzés a bérelszámolások ezen kérdéseiről és formai, tartalmi elvárásairól nyújt rövid összefoglalást általánosságban.
Ha a vállalkozásunk valamely, a Támogatási Szerződésben (Támogatói Okiratban) rögzített, illetve EPTK felületen megadott alapadatai megváltoznak, akkor azt a tudomásunkra jutástól számított 8 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni a Közreműködő Szervezet felé.
Az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer, röviden EPTK elsődleges célja a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézés során a korábbi, papíralapú kommunikáció felváltása a támogató és a támogatást igénylő között. A jelenlegi felület a teljes pályázati folyamatot lefedő egyablakos, digitális ügymenetet támogatja, ezzel is segítve a hatékony kapcsolattartást a Felek között.
Amennyiben a projektünk helyszíni ellenőrzése alkalmával az ellenőrök szabálytalanság elkövetésére utaló tényt, körülményt tárnak fel, azt minden esetben komolyan kell venni, mert könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy szabálytalansági gyanú merül fel, amit a szabálytalansági eljárás megindítása követ.
